Táblás kerítés Soroksáron, Budapest XXIII. kerületében

Táblás kerítés alapozása magas talajvíznél Soroksáron

Soroksár Budapest legdélebbi kerülete a Ráckevei-Duna-ág mentén. A Duna-ág közelében magas talajvízszinttel és laza talajjal érdemes számolni, ami a táblás kerítés oszlopainak alapozását közvetlenül befolyásolja. A XXIII. kerületben ezért a felmérés egyik első kérdése, hogy milyen mélységben jelenik meg a víz a gödörben.

Ha a pontalap gödrébe víz szivárog, a betont nem szabad egyszerűen a vízbe önteni, mert kimosódhat és gyengül. Ilyenkor a gödröt közvetlenül betonozás előtt készítjük el, szükség esetén zsaluzó csővel, és a víz kiszorítását figyelembe vevő bedolgozással dolgozunk. Laza talajban az oszlopalapot nagyobb keresztmetszettel méretezzük. A fagyhatár miatti mélységet és az alapméretet a gyártói előírás és a helyszíni felmérés határozza meg.

Kertészet, mezőgazdaság, ipar – eltérő feladatok

A kerületben kertészeti, mezőgazdasági és ipari-logisztikai területek váltakoznak. Kertészeti telken a hosszú nyomvonal és a gazdaságosság a fő szempont, itt a 3D táblás kerítés jó egyensúlyt ad. Ipari-logisztikai telken a magasabb, merevebb 2D panel a szokásos, erről a telephelyi táblás kerítés oldalon írunk.

Ha a kerítés fő célja a vad távoltartása egy ültetvényről, a táblás kerítés helyett vagy mellett a vadháló is szóba jön – erről a vadkerítés-építéssel foglalkozó oldalon olvashat. Az alapozás miatti költségtöbbletet a táblás kerítés árát befolyásoló tényezők cikk magyarázza.

Soroksári ajánlatkérésnél sokat segít, ha jelzi, volt-e már víz a pincében, kútban vagy korábbi ásásnál a telken, illetve hogy a telek mennyire esik közel a Duna-ághoz. Ezek az információk előre jelzik, milyen alapozási módszerrel kell számolni, és pontosabb ajánlatot tesznek lehetővé már a felmérés előtt.